Első rész

A telefonom böngészve ültem fel a buszra, nem volt a tájékozódás nagymestere, és az sem igazán segített hogy új környéken kellett kiismernem magam. Pár napja költöztem be az albérletembe de még kipakolni is alig-alig volt időm. Volt bennem para. Én leszek az egyetlen kezdő, azt mondják hogy a Golden Oaknak jó kis tanári kara van. Örültem hogy részese lehetek, ha nem is többre csak egy évre.A másik amitől még tartottam kicsit az új osztály és ráadásul 10. totálisan új leszek nekik jobban örültem volna egy 9. osztálynak, de valahogy ezt is megoldom, mint ugye mindent.

  -Elnézést megmondja nekem merre találom a Golden Oakot?-kérdeztem meg végül egy idős hölgyet aki a buszmegálló felé tartott amit én elhagytam.

  -Itt menjen végig az úton, és utána forduljon jobbra fiatalember. Csak nem új tanuló?-mosolygott.

  -Oh koránt sem...kezdő tanár leszek.-mosolyogtam.

  -Kedveském, sok szerencsét, még annak idején én is oda jártam. Érezze jól magát.-mosolygott rám.

  -Nagyon köszönöm, további szép napot.-mondtam és jókedvvel folytattam tovább az utam. Ilyen régi lenne az iskola? Érdekes. Semennyire nem olvastam utána, lehet nem lett volna rossz tájékozódni. Jobb később mint soha.

Szedtem a lábaim mivel már 8 előtt oda kellene érnem és háromnegyed 8 van. Kicsit késésben vagyok, a telefonomat nézegettem, mikor bekanyarodtam a sarkon, elém tárult az a nem éppen kicsi iskola. Üres volt. A pótvizsgázók csak 9-től jönnek.

A kapu felé vettem az irányt, átléptem a nagy fekete kapukon, amik szép díszesek voltak, nézelődni kezdtem. Nagyon szép volt és igényes.

  -Jó napot, mi járatban?-állt meg előttem egy nő.

  -Jó napot, én vagyok az új kezdő tanár.-mosolyogtam.

  -Hu de fiatalnak néz ki.Tegeződjünk ha lehet.úgyis én vagyok az idősebb. Andrea McDauel vagyok.-nyújtotta felém a kezét.

  -Louis Tomlinson.-fogtam vele kezet.

  -Jöjjön velem, hamarosan kezdődik az értekezlet.-koppintott az órájára a franciára manikűrözött körmével. Bólintottam és miután elindult mentem utána. A portán egy idősebb férfi ült, gondolom ő a portás bácsi, micsoda felfedezések. A porta rögtön egybekapcsolódott a hatalmas aulával. Nem túlzok, hatalmas volt.

  -Erre erre, utána tudsz nézelődni.-mondta és felsétált az egyik lépcsőn, belépett egy szobába.

  -Bemutatom az új kis tanárt.-mondta mikor mellé léptem.

  -Jó napot mindenkinek.-mosolyogtam.

  -Üdvözlünk köreinkben.-mosolygott egy 20 évei végén járó férfi és intett egyet.

  -Ülj csak le.-jött valahonnan a tömegből egy hang, leültünk mindketten.

  -Köszöntelek itt Louis, remélem jól be tud épülni közénk és a diákjaink is élvezni fogják magával az órákat.Ha nem veszi tolakodásnak akkor tegeződjünk. Szerintem ezt mindenki nevében mondhatom.-mondta gondolom az Igazgató. Egyhangú igen volt a válasz a fel  nem tett kérdésre.

  -Igen persze.-mosolyogtam.

  -Mesélj kicsit magadról.-nézett rám mosolyogva egy nő.

  -Harmadéves vagyok, dráma, angol és ének tanár lesz belőlem. Így elsőre ennyit tudok elmondani, a többi meg úgyis jön magától.-mosolyogtam, helyeslően bólintottak páran.

  -Akkor kezdjünk is bele.-mondta az igazgató.

  -Andrea kérem mondja el az adatokat.-kérte meg rá az Igazgató, ha jól láttam akkor Andrew.

  -Igen persze, az idei évben az egész iskolából 56 bukás történt, 10 matekból, 9 fizikából, 7 angolból, 4 földrajzból, 4 kémiából, 2 biológiából, 2 médiából, 2 történelemből, 1 magyarból és ami számomra megint csak hihetetlen 15 irodalomból és ebből 11 egy tanártól.-mondta és letette a papírt.

  -Mi ennek a sok bukásnak az oka?-kérdezte az igazgató.

  -Talán a nemtörődömség, nem odafigyelés, telefonozás és a visszabeszélés.-dőlt előre egy fekete hajú férfi.

  -Igazat adok.-helyeselt egy szőke hajú nő.

Még nagyon hosszú ideig beszéltek a botrányos magatartásoktól, a szörnyű osztályátlagokról, iskola programokról és a többi számomra egyenlőre nem igazán fontos dologról, az igazgató 9 előtt 5 perccel feloszlatta a "kisülést" mindenki elmehetett és összeszedhette a pótvizsgákhoz való kellékeket.

  -Louis, az egyik angol tanárunk úgyis beteg, ugorj be helyette, gyorsabban meglesz.-javasolta az igazgató.

  -Rendben rögtön megyek és megkeresem...-néztem tanácstalanul az igazgatóra hogy kit is kell keresnem.

  -Egy fekete rövid hajú nőt, akinek Rosemary a neve.-mosolygott.

  -Igen pontosan...Rosemaryt.Köszönöm.-mosolyogtam és én is kimentem. Megálltam egy térkép előtt,nagy szemekkel néztem,baromi kesze-kusza volt az egész.

  -2. emelet, 3. ajtó.-mutatott egy kéz az ábrára.

  -Áhh köszönöm.-mondtam de mire már odanéztem addigra hátat fordított és ment egy adag papírral a titkárság felé.Felsiettem az emeltre és bekopogtam.

  -Szia, jöttem segíteni. Az igazgató azt mondta nyugodtan segítsek be, és akkor neked se tart olyan sokáig.-mosolyogtam.

  -Hívd csak Andrewnak.-mosolygott.

  -Rendben.-bólintottam.

  -Ezeket kell levinnünk a titkárságra ahol lepecsételik.-mondta és a kezembe adott néhány papírt,és ő is megfogott ugyanennyit.

Pontban 9-kor az aulában már lehetett hallani hogy megjöttek a gyerekek, a korlátnak támaszkodva néztem ahogy gyűlnek szegények.Lesiettem.

  -Elnézést kérek.-nyúlt felém egy kis kar.

  -Igen mondjad csak.-perdültem meg magam körül.

  -Uh bocsánat.-nézett rám az apró barna hajú lány nagy szemekkel.

  -Nem történt semmi, de kit kerestél?Látom nagyon meglepődtél.-mosolyogtam.

  -Csak nagyon hasonlítottál az egyik volt tanárunkra, azt hittem te vagy az.De te ki vagy?-kérdezte.

  -Kezdő tanár.-nevettem el magam, a lány még jobban elfehéredett.

  -Úristen sajnálom, elnézést kérek, bocsánat letegeztem tényleg sajnálom.-rimánkodott.

  -Nem történt semmi.-nevettem halkan.

  -Bocsánat csak nagyon stresszes vagyok.-törölte meg az arcát.

  -Mi nem ment?-kérdeztem.

  -A matek.-biggyesztette le az ajkait.

  -Menni fog bízz magadban és megcsinálod, nem is olyan nehéz a...-mondtam és próbáltam kitalálni hányadikos.

  -Kilencedikes.-válaszolta.

  -Igen a kilencedikes matek. Átmész és találkozunk következő évben Médián.-mosolyogtam. Próbáltam bele valami életet lehelni mert úgy nézett ki mint aki mindjárt legyilkolja magát.

  -Köszönöm.-mosolygott, tovább mentem.

10-kor újra csend lepte el az egész épületet,a gyerekek bent írták és 11 kor jöttek már csak ki újra,ki megkönnyebbülve ki pedig még jobban halálra rémülve. A szemem sarkából láttam ahogy a kis matekzseni beszélgetőpartnerem vigyorogva ugrál a barátnője nyakába. Rosemary integetni kezdett,együtt vittük fel a lapokat a kis tanáriba és ültünk neki javítani. Én hármat ő négyet,mikor végeztem még azért átfutotta az enyémet.

11kor a legtöbb diák már megkönnyebbülve ment haza, akik ne azok maradtak a szóbeli körbe.

  -Louis kérlek gyere be ellenőrizni az Irodalomra, 4 tanárnak kell bent lenni, de nem vagyunk elegen.-kapta el a karom a szőke hajú nő aki a gyűlésen felszólalt. Egy fiú ült bent, vele szemben négy tanár, én helyette is izgultam. Mögötte várt egy lány.

  -Kérlek kezd el bemutatni a Romantikát mint stílusirányzatot.-szólalt meg egy férfi kettővel odébb mély és reszelős hangon. Szegény fiú nagyon meg volt illetődve,a két másik tanár próbálták rávezetni,úgy valahogy ment neki.

  -Köszönjük.-küldte ki a férfi a felelet végén.Papírsuhogást hallottam majd elém toltak egy papírt. Ethan Perry,Érdemjegy:2.Három aláírás szerepelt rajta,odabiggyesztettem az enyém majd visszanyújtottam.

A nap végén elégedetten léptem ki az iskolából, mindenki "Találkozunk Szeptember 3.-án"-al köszönt el a másiktól.Hosszú napvolt és baromira nem élveztem,szegény gyerekek,és még azt sem tudtam meg kik tartoznak az osztályomba.Annyit tudok hogy az osztályfőnököt Mr.Stlyesnak hívják.

Mikor hazaértem leültem a laptopom elé,felnyitottam.Felugrott egy ablak miszerint ú mailem érkezett,megtöröltem a szemem. "Olvasd el" cím szerepelt a tárgynál. Megnyitottam.

"Szia Louis, nem volt alkalmam veled személyesen beszélni, ezért itt szeretnék veled pár fontos dolgot közölni. Először is Harry Stylesnak hívnak, a tavalyi 9.c az osztályom,illetve már 10.c. A termünk a 442 ott várlak szeptember 3.-án fél 8 kor. Nem szeretem ha valaki nem pontos, szóval kérlek ne késs el az első napodon,4 osztályfőnöki óra lesz megtartva." A vége előtt megálltam és elnevettem magam.Ki olyan kőkorszaki hogy komolyan emailt ír.Gondolom van facebookja vagy ha esetleg nem azért telefonja biztos van,miután kiszórakoztam maga a kőkorszaki munkatársamon visszatértem a sorok közé.

 "32 az osztálylétszám, 18 lány és 14 fiú. Humán beállítottságúak. Szerintem első körben ennyi. Jó éjt.

Ui.:Ne késs, nem szeretem a későket."

  -Jaj de kis szigorú itt valaki.-forgattam meg a szemem és inkább csak lecsuktam a laptopom és elmentem aludni de még azért egyszer elmosolyodtam hogy hogy lehet valaki ilyen...pukkancs.