Hetedik rész

Gabalyodunk ! :D remélem ez a rész is tetszeni fog nektek! Örülök hogy egyre többen jeleztek vissza! :D jó olvasást ♥

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Zayn hívott a 20 perces szünet.

  -Mesélj tüncibogyó.-szóltam bele és a vállammal a fülemhez szorítottam a telefon mert közben pakoltam.

  -Képzeld buli lesz a kampuszban és kiket hívtak meg játszani?Na kiket?Hát az énekes osztályt szóval készítsd a sziporkázó énektudásod mert plusz krediteket lehet érte kapni,és hívj akit akarsz mivel minél többen vannak ott annál jobb,az összes befolyt pénz beteg gyerekeknek megy.-mondta.

  -Komolyan egész nap Jet Legtől szenvedjek miattad?-kérdeztem fintorogva. Tudtam hogy él hal az éneklésért.

  -Jaj Louis tudod hogy nincs jobb ember nálad aki kitudná emelni a hangom szépségét.-nevetett.

  -Bogyi figyelj csak,ha a szép hangod reklámozása miatt akarod hogy menjek felejtsd el.-mosolyogtam,ajtónyitásra lettem figyelmes,hátra néztem és intettem egyet. Harry volt az.

  -Prüntyőke,ha én akarom eljössz.-nevetett.

  -Jaj majd pont te fogod megmondani mit csinálok te tökfej.-nevettem, és elővettem a jegyzeteim,Harry pillantásait éreztem magamon,akaratlanul is megfordultam,az órájára mutogatott.Elfordultam.

  -Na jó én lerakom Zaynie mert megjött a rabszolga hajcsár. Este beszélünk. Csókoltatlak titeket Szösszel.-mondtam és miután elköszönt letettem.

  -Mesélj csak.-néztem felé a cuccaimmal a kezembe,szinte láttam ahogy egy ér kirajzolódik a nyakán.

  -Rabszolga hajcsár?-kérdezte.

  -Más voltál tegnap?Na látod...van alapja ismerd be.-mondtam és megálltam előtte. Magasabb volt,nem kicsivel de akkor is komolyan a szemeibe néztem.

  -Ha kedves leszel meghívlak az előadásomra.De azt ki kell érdemelni.-mondtam és kikerültem. Otthagytam,most én puffogok kicsit. Készülnöm kell erre az egészre,ahj basszus kéne valamit írnom is rá mert mégiscsak jobb ha valami olyat énekelünk ami még nincs fent vagy nem ismert.Ha Szössz is énekel akkor muszáj valami olyan részt írnom aki kiadja azt a cuki hangját,brr az az ír akcentus."Chonce" Kis szívem.

  -Tanár úr.-állított meg két lány.

  -Meséljetek.-néztem rájuk.

  -Mit csinálunk az órán?-kérdezték. Úristen milyen órám is lesz? Dráma.Igen szuper.

  -Hát szerintem színpadi technikákat tanulunk.Meg talán valami színpadi elemet is összeteszünk.-mondtam.

  -Nem lehetne valami olyan mint múltkor? Az olyan jó volt!!-kérlelt Cassy,őt már megismerem.

  -Nem hiszem,de élvezni fogjátok a színpadi mozgást.-mondtam.

  -Sietek a teremhez ott találkozunk.-kerültem ki őket, és már mentem is arra.A termet kicsit átrendeztem,összetoltam három asztalt. Mikor mindenki megjött elmondtam mi lesz.

  -Szóval az első feladatra kérnék 1 lelkes lányt és 3 önkéntes fiút.-mondtam,sok lány jelentkezett így én választottam egyet.A fiúk közül is választanom kellett.

  -Most az lesz a feladatotok hogy elkapjátok Amandát.-mondtam és az asztal végébe álltam míg még egy segítő,így ketten-ketten fogtuk.

  -Mi?-kérdezte Amanda zavartan.

  -Beledőlsz a kezünkbe.-mondtam.

  -Jaj gyerünk ha ők nem én elkaplak.-mosolyogta,beadtam magát,hátat fordított és ledőlt.Erősek voltak a fiúk szinte nem is kellett segítenem.

  -Ezt minden lány megcsinálja és a fiúk cserélődnek mivel minden színpadi műsor alapja a bizalom.-mondtam,ezt gyorsan lezavartuk.Próbáltam az elején még játékos órákat tartani.

  -Na most kérek megint egy lányt aki lesz olyan bátor hogy feláll a nyakamba és szépen mondja is amit csinálok,ez főleg az artista lányoknak fontos.-mondtam,rögtön jelentkezett Allie,őt úgy kell elképzelni hogy nem több 55 kilónál és kb 160 magas.

  -Na gyere.-mondtam és leguggoltam és lassan beült a nyakamba,felálltam.

  -Lassan állj fel.-mondtam,magabiztosan felállt a nyakamba miközben fogta a kezeim.

  -Most megfogom a bal lábad a másikkal pedig lépj le rólam és dőlj előre mérleg állásban.-adtam ki a feladatot,ezt is megcsinálta.

  -Leguggolok te meg csak lépj le a nyakamból.-mondtam és leguggoltam,ezt is megcsinálta.

  -Szeretnék felajánlani neked egy lehetőséget.-mosolyogtam.Láttam hogy csillogó szemekkel néznek,és mindenki felébredt a döbbenetből.

  -Pénteken megyek zenélni az egyetemre ahol tanulok,mivel egy ünnepség lesz ahova kellenek táncosok és előadók is ezért elvinnélek oda magammal,bemutatnálak az artistáknak.Ha tetszel nekik beajánlhatnak téged iskola után az egyetemre,illetve központba ahol szétszórják őket.-mosolyogtam.Láttam hogy nem tud szólni,a barátnői mellé futottak és együtt kezdtek el vele ugrálni,szegénykém láttam hogy szinte sírni tudna.

  -Köszönöm.-mondta és hirtelenjében nekem futott és átölelt,mosolyogva simogattam a hátát.

A tanáriban ácsorogtam.

  -Tudod miért sírt ma Allie?-kérdezte Harry mikor betévedt "véletlenül".

  -Miért te tudod?-kérdeztem és felé fordultam.

  -Szerinted ha tudnám,megkérdezném?-kérdezte.

  -Áh csak gondoltam megosztanád velem,de mindegy is. Én tudom.-mondtam.

  -Akkor...esetleg,kibököd?-kérdezte.

  -Lehetőséget ajánlottam neki az egyetemen ahova járok.-mondtam,a homlokára csapott.

  -Ne hitegess egy 16 éves lányt.-mondta és mérgesen fújtatott egyet.

  -Nem hitegetek,tudom hogyha ügyes lesz akkor könnyen beveszik mivel van hozzá tehetsége,ha nem akkor a közönségből bárki felfigyelhet rá.Nézd a jó oldalát,kipróbálhatja magát.-mondtam és komolyan néztem rá.

  -Mit fogtok pontosan csinálni?-kérdezte.

  -Valami műsor lesz és a befolyt összeg beteg gyerekekhez fog kerülni.-mondtam.

  -Értem.-mondta és bólintott.

  -Pontosan nem tudom mivel Zaynie csak keveset mondott el a dologról.-mondtam.

  -Ha nem veszed tolakodásnak megkérdezném mi van közted és Zayn között.-mondta és rám nézett.Furcsán néztem rá és oldalra döntöttem a fejem.

  -Lennie kéne valaminek?-kérdeztem kissé meglepődve.

  -Csak érdeklődtem.-emelte fel a kezét védekezően.

  -Nincs,és a régi idők dolgai rám tartoznak.-mosolyogtam és a hajamba túrtam.

  -A múlt?-kérdezett vissza,

  -Vájkálódom én a te múltadban?-kérdeztem és ránéztem.

  -Ki vájkálódik?-kérdezte és furán nézett rám.

  -Csak gondoltam lezárom mielőtt még valami hasonlóra fogsz gondolni.-mondtam és kicsit erősebben megmarkoltam a kezemben lévő cuccokat. A legjobb védekezés a támadás.

  -Nyugodj meg törpilla engem nem érdekel mit csináltál pár éve.-mondta komolyan.

  -Na vigyázz magadra én most megyek.-kerültem ki és az ajtó felé indultam.

  -Várom a meghívót.-mondta.

  -Csak ha jól viselkedsz.-mondtam és már be is csuktam magam mögött az ajtót. Végre megtudtam valamivel fogni.

Az összes többi órám szinte tökéletesen ment. Elakartam érni az igazgatót megbeszélni vele hogy pénteken talán csak a fél napon tudok itt lenni,vagy talán kicsit kevesebbet,meg Cassyt is ki kell kérnem. Erős leszek,megálltam az iroda előtt,bekopogtam.Egy nő nyitott ajtót,a helyettes.

 -Az Igazgató urat keresem.-mondtam és a nőre mosolyogtam.

 -Gyere csak Louis.-karolt belém,hűűű de jóban vagyunk.

 -Téged keresnek.-mosolygott és beküldött az irodába. Az igazgató felém fordult.

 -Igen Louis?-mosolygott.

 -Az egyetem ahova járok péntekre és talán szombatra is egy zenés estet rendez,ahova minket az énekes "osztályt" hívnak meg,el kéne utaznom oda már péntek délután.-mondtam és ránéztem.

  -Hallottam róla.Írtak üzenetet nekem hogy kikérnének már reggeltől.-mondta és elmosolyodott.

  -Oh értem...-mondtam.

  -Örülök hogy ilyen rendes emberek tanítanak az iskolánkban.Hogy boldogulsz Harryvel?-kérdezte.Nem tudtam hogy most bemártsam-e vagy ne.

  -Minden a legnagyobb rendben. Nagyon önfejű ember,de szerencsére értek a nyelvén.-mosolyogtam .Megmasszírozta a homlokát.

  -Kezdjen vele valamit,tudjuk hogy rendes férfi,csak a tanítási módszerei kicsit maradiak.-mondta.

  -Mindenképpen próbálok majd vele beszélni.De szeretnék még kérni egy dolgot.-mondtam.

  -Figyelek.-mosolygott.

  -Az osztályomban van egy nagyon tehetséges lány Cassandra McDauel,szeretném őt elkérni aznap mikor én is megyek,megszeretném mutatni az egyetemünk pár emberének hátha onnan könnyebben fog menni az indulás.-mosolyogtam.

  -A szüleitől kell engedélyt kérnie az iskolának.Holnap felhívom őket.-mosolygott.

  -Köszönöm.Én akkor most megyek is.-néztem rá,bólintott.Elköszönt és én is elköszöntem.Hazafelé tartottam.

Éppen az ágyon fetrengtem és próbáltam egy jó számot írni,csörgött a Skypeom,ahh ez a szörnyű berregés.

  -Mesélj cicavirág, mi ez a rendetlenség körülötted.-nevetett Zayn nagy fejével bele a kamerába.

  -Próbálok neked valami nagyon jó számot írni.-mondtam mosolyogva.

  -Jaj hát majd adok érte egy nagy puszit.-nevetett tovább.

  -Blee nem kérek belőle.-nevettem.

  -Mi lesz a címe Nyuszmó?-kérdezte érdeklődve.

  -My Song Know What You Did in the Dark.-vigyorogtam a kamerába.

  -Ohh mond hogy raksz bele valami huncutat.-nevetett.

  -Cshh egyenlőre gondolkozok.-mosolyogtam.

  -Biztos vagyok benne hogy nagyon jól lesz.-mosolygott. Édesen tudott mosolyogni.

  -Mit csinálsz?-hunyorogtam bele a kamerába.

  -Vetkőzök hogy ihleted legyen.Tudom hogy szereted a testem.-nevetett és végigsimított a felsőtestén,már póló nélkül volt.

  -Most megkívántalak.-tettem nevetve a gatyámra a kezem.

  -Pff búj el a kukacoddal.-nevetett.Kopogtak.

  -Várj kopognak.-mosolyogtam és felálltam.

  -Így itt hagysz kiéhezve?-nevetett,csak megráztam a fejem nevetve.

  -Ig...-nyitottam az ajtót de eléggé meglepődtem.

  -Szellemet látsz?-mosolyodott el féloldalasan.

  -Már otthon se vagyok biztonságban tőled?-ráncoltam össze a homlokom.

  -Louis siess már rád vágyooom.-kiabált Zayn,úristen de égő.

  -Megzavartam valamit?-kérdezte furcsán,megint kicsit megváltozott a levegő körülöttünk.

  -Nem semmi,gyere beljebb.-mondtam és kinyitottam az ajtót,elálltam onnan.

  -Zaynie vendégünk van.-mondtam miután becsuktam az ajtót.

  -Megjött a barátod?-nevetett,lehuppantam az ágyra.

  -Integess.-fordítottam Harry felé a laptopot,ez természetesen Zaynnek szólt.

  -De baszott magas vagy.-nevette el magát integetés közben.

  -Én is örülök Harry...-szólalt meg Harry de Zayn közbeszólt.

  -Áhh Louis már ódákat zengett rólad vagy inkább kisnovellákat. Melyik a megfelelő tanár úr?-nevetett,úristen égett a fejem de nem bírtam nevetés nélkül,elfordultam.Emberére akadt Harry,Zayn mindenből poént tudott csinálni másodpercek alatt,

  -Sikerült először eltalálni.-mondta.

  -Drr,megkaptam.-mondta nevetve és felállt.

  -Merre settenkedsz?-mosolyogtam.

  -Megyek a konyhába jöhettek velem.-mosolygott és felvette a laptopját majd indult lefelé.

  -Létra te is jössz pénteken?-kérdezte. Kezd kicsit kezd csipkelődni,nem tudom Harry mennyire veszi a lapot.

  -Még meglátom,ha nem leszek túl elfoglalt.-mondta.

  -Nehogy belefulladj az irodalom dogáidba.-nevetett majd letette a pultra a laptopot,csak Zayn fenekét és hátát lehetett látni.Jó feneke volt.Elsétált valaki a gép előtt.Niall volt az.

  -Az ott Szöszmösz feneke.-hajoltam közelebb a laptophoz.

  -Most halucinálom Louis hangját?-kérdezte.

  -Ez az ő rossz ír akcentusa.Szösz nézz a laptopra.-szóltam neki.

  -Áhh Hello.Ó ki a barátod?-nézett mosolyogva a laptopbon át keresztül ránk.

  -Harry Styles,Harry ő itt Niall Horan.-mosolyogtam.

  -Örvendek.-bólintott Harry.

  -Csak nem ...-mondta.

  -Ugyan már Szösz ne nevettess.-jött vissza Zayn nevetve.

  -Ő is jön pénteken?Kedvem van megismerni.-mosolygott.Imád barátkozni.

  -Ahha jön.-bólintottam mosolyogva,baszki most adtam meg neki a "meghívót".

  -Akkor megyek.-mondta mosolyogva Harry,most olyan más volt.

  -Na elfogytak a röpik?Mindre ráírtad hogy egyes?-nevetett Zayn.

  -Naaa Zayn.-mondtam,ez durva volt.

  -Na jó mi most megyünk.-mondta Harry és lecsukta a laptopom.

  -Hőőőő na hátrébb az agarakkal,ez még az én házam.-mondtam komolyan.

  -Nekem meg dolgom van veled.-mondta komolyan.

Hatodik rész

Remélem ide is sokan fogtok majd írni! Nagyon jól esik ám amit írtok! Jó olvasást!☺♥

----------------------------------------------------------------------------------------------

Rám nézett majd el. Olyan merev volt.

  -Nincs semmi.-válaszolta.

  -Szerintem lassan megyek.-mondta és az órájára néztem.

  -Csak most csináltam meg a teát.-nyújtottam felé,elvette.

  -Kösz.-mondta és beleivott. Hohó,meg ne egyél mert csináltam neked teát... Pöcsfej.

  -Miért lettél ilyen pukkancs.-ültem le az ágyam szélére.

  -Miről beszélsz?-húzta fel a szemöldökét majd csak megrázta a fejét hitetlenkedve.

  -Olyan idegesítően bosszantó tudsz lenni.-mondtam.

  -Tudtad hogy ugyan azt a szót használtad csak a szinonimáját?Na látod ez irritáló.-mondta.

  -Tudod mi a dühítő,az hogy a szavam szinonimájával próbáltál visszavágni.-morogtam.

  -Nem is gondoltam volna hogy ennyi szinonimája eszedbe fog jutni,ütöd a kettes szintet.-nevette el magát hitetlenkedve.

  -Hogy milyen egy bunkó ember tudsz lenni.-néztem rá komolyan.

  -Sajnos ez van.-mondta és beleivott a teába.

  -Mi az ami az elmúlt 20 percben megváltozott?-vontam fel a szemöldököm.

  -Nem szeretem a a két színű embereket.-mondta és felnézett a bögre mögül.

  -Ja,értem és amíg csináltam a teát neked ez csak úgy belekúszott abba a nagy fejedbe.Jaj várj,látom már a második fejed is nő az irigységtől.-válaszoltam vissza. Nagyon kezdett felhúzni,de mégis csak a munkatársam,nem mondhattam csúnyát.

  -Milyen egy tenyérbemászó stílusod van.-mondta és a teába kortyolt.

  -Ezt még mered úgy mondani hogy a teámat iszogatod?-röhögtem ki.

  -Ohh kis csillagom ezer mást is csinálhatnék.-mondta egy halvány mosollyal az arcán,majd felállt.

  -Köszönöm jó volt a tea. Ne felejtsd el Louis a harag elhalványodik de nem tűnik el,mindig ott marad,soha nem tűnik el teljesen,és legkisebb lehetőséget is megragadja hogy újra előtörjön. Ezt egy nagyon okos ember mondta.-nézett vissza rám komolyan majd az ajtóhoz sétált.

  -Ki?-kérdeztem,érdekes volt. Még kicsit talán tetszett is.

  -Én.-mondta és azzal a mozdulattal kiment az ajtón. Hát én azt hittem toporzékolni fogok az idegtől. Legszívesebben utána mentem volna és agyonrángattam volna.Vettem egy nagy levegőt,eldöntöttem hogy férfiként fogok viselkedni és bemegyek lefürdök és beszélgetek inkább a barátaimmal mint ezzel az ördögszarvval megáldott puffancs lufival.Lefrödtem és utána bevergődtem magam az ágyba,épp kezdtem elhelyezkedni de rájöttem hogy baromira nincs nálam a telefonom,kikeltem az ágyból és elindultam vándorutamra,fogalmam sem volt hol van. Rezegni hallottam.

  -Megvagy...-mondtam és a szekrényhez sétáltam,felkaptam és bedőltem vele az ágyba.Ahh Zayn,ennyi üzenetet.

"Boo miért nem válaszolsz az Imasseges üzeneteimre."

"Kibaszott fáradt vagyok ám"

"Boooooooooooooooooooo,meg fogok ijedni."

"Lou válaszolj,látom hogy láttad"

"Hahooooooooooo"

"Louis kezdek ideges lenni"

Gyorsan megnéztem,tényleg írt. Megvakartam a fejem és lassan elolvastam az üzenetet.

"Ah úristen ne képzeld el mennyire fáradt vagyok,hiányzol és kedvem lenne végre egy jót szórakozni is,Baby Lou írj ha vagy"

Egy kép is volt hozzá.Nem tudom miért de imádom amikor cigizik.Sok minden nagyon jól állt neki.

 

Nem tudtam miért nem vehettem észre,gyorsan felhívtam.

  -Zaynie sajnálom nagyon hogy nem reagáltam,lehet benyomódott a nadrágomnál. Nagyon tünci vagy a képen.-nevettem a végén,morcosan válaszolt.

  -Már vagy fél órája várok rád.-mormogta bosszúsan.

  -Tudom tudom,sajnálom.-motyogtam.

  -Mesélj mi volt veled.-mondta,már megenyhült a hangja,hallottam ahogy mocorog.

  -Recsegsz...-fintorogtam.

  -Botsika.-nevetett,újra jól hallottam.

  -Harryvel próbáltam meg kicsit beszélgetni,elmentünk sütizni,utána eljöttünk ide,mérges lett majd elviharzott. Igazi kis méregzsák.-nevettem halkan.

  -Áhh kis Tarzan.-nevetett.

  -Honnan tudod?-kérdeztem nevetve.

  -Megnéztem a "tantestületünk" menüpont alatt. Jó lett rólad az a kép,nem mintha amúgy nem lenné "über".-nevetett.

  -Jaj Zayn,még a végén elpirulok.-nevettem,volt köztünk egy olyan kapcsolat amit senki se ismert.

  -Na mondjad mesélj a hangodra akarok elaludni.-mondta,szinte láttam hogy mosolyog.Elárasztottam a gondolataimmal,azzal hogy hiányzik,beszéltem a dolgaimról,mire megkérdeztem volna hogy vele mi van,már hallottam halk szuszogását a telefonba.

  -Jó éjt te tök.-mondtam halkan mosolyogva majd ráraktam a telefont. Édes volt hogy képes elaludni miközben én a gondoltaimat öntöm ki neki.Nem tudok rá haragudni mivel imádom.Hozzám nőtt.Lassan betakaróztam és letettem a telefonom,az oldalamra fordultam és elnyomott az álom.

Reggel korán keltem,felöltöztem. Elhatároztam hogy ma elmegyek futni,mivel lassan úgyis jönnek az edzéseim és már gyűlik rám a felesleg.Lassan léptem ki az utcára. Nem voltak sokan és még kicsit sötét volt,gondoltam elfutok a ligetig meg vissza.Lassú kocogással indítottam,szerettem futni mivel az jó feneket tud csinálni.Nem voltam formában,kiköptem a tüdőmet mire odaértem,de összeszedtem magam és elindultam visszafelé.Megcsapott a finom pékségek illata,el kell mondanom hogy elég csábító volt.Hazaértem.Vége,oké,elfáradtam,mennem kell fürdeni mert mindjárt indulnom kell.Baromi jól esett a hideg víz.Gyorsan megtörölköztem és felöltöztem és már siettem is a buszhoz.

Az első órám ének volt,nyomtattam ki lapokat,nagyon megdöbbentem amikor bementem az ének terembe,be volt téve két gitár,egy zongora,dob,szintetizátor,mikrofon,hegedű meg még egy-két fontosabb dolog.

  -Aztapicsa.-mondtam.

  -A tanár úr csúnyán beszélt.-nevetett valaki a hátam mögött. Kis szemtelen kilencedikes.Lassan özönlöttek befelé.

  -Na akkor ma gyerekek valami jó kis számot fogunk kicsit átalakítani. A sokak által ismert Beethoven 5. szimfóniáját.-mondtam és lassan zongorázni kezdtem.Ezt fejből kellett tudnom.

  -Mindenki a számára szimpatikus hangszert foglalja el,aki nem tud játszani az pedig tapsolni fog vagy dúdolni.-mondtam. Mindenki fogott egy hangszert és lassan játszani kezdtünk,engem nagyon szórakoztatott hogy ennyire tudnak kottából olvasni,igazából pár helyen meg kellett állni de nem volt észrevehető a tévesztés.

  -Szeretném tudni ki az aki tud énekelni.-mosolyogtam és körbenéztem rajtuk. Senki se mert jelentkezni.

  -Ahj csillagbogarak. Akkor énekeltetni foglak titeket.Nem most hanem jövőhéten.-mosolyogtam.Mindenki arcára kiült a döbbenet.

Elgondolkodtam azon hogy most beszélgessek-e Harryvel vagy ne.Beültem ebédelni a tanári asztalhoz.Mindenki faggatott.

  -Olyan szerencsés vagy Louis.-szólalt meg a szőke hajú sortársam.

  -Mert miért is?-kérdeztem és felnéztem a rántott húsomból.

  -Mert egy nem kicsit karizmatikus férfi a segéded.-mondta,én próbáltam a falatomat lenyelni nem pedig az igazgató helyettesasszony helyes fehér blúzára köpni.

  -Uhum...-bólogattam.

  -Nézz csak rá...-mondta és a késével az éppen bejövő Harry felé bökött.

  -187 centi tömör gyönyör...-mondta.187 centi tömör undokság.Úristen ez a nő nagyon odáig lehet érte.

  -Én azt mondanám hogy a maga módján egész kedves.-javítottam ki.

  -Sziasztok.-köszönt és leült a másik oldalamra.

  -Hogy vagy ma Harry?-kérdezte a mellettem ülő szöszi hölgy.Jaj de gyorsan elpártolt tőlem.

  -Kössz jól.-mondta és tovább evett,én inkább gyorsan felálltam és elindultam.

  -Lou ma beszédem van veled.-mondta,mint aki meg se hallotta mentem tovább.

Ötödik rész

Nem tetszik?:c az előző alá is egy komment érkezett :c remélem ez jobban fog tetszeni!! :D kicsit bontakoznak a dolgok,már kicsit sikerült beszélgetni...:D jelezzetek valahogy vissza mert így nem tudom hogy jó-e vagy sem !!!:D

-------------------------------------------------------------------

Egész nap azon gondolkodtam hogy mit fogok csinálni a nap hátralévő részében,a hetedik óra után leültem az aulába és mikor becsengettek percek alatt csend lett,ebben a helyiségben legalábbis néhány tanteremből kiabálás hallatszott.Lépteket hallottam,felnéztem a lépcsőre nem igazán,láttam csak amikor már lefelé lépdelt a lépcsőn.
  -Mehetünk?-kérdezte a lépcsőfordulóban. Felálltam és megindultam az ajtó felé.
  -Aha,van ötleted merre?-kérdeztem és hátranéztem magam mögé.Láttam hogy a földre nézett mikor ránéztem.
  -Ja elviszlek egy jó cukrászdába.-mondta és kisétált mellettem és kinyitotta a következő ajtót és lökött rajta egy nagyot így még én is kiértem utána.
  -Oké én benne vagyok.-mondtam és mellé sétáltam,baromi hosszúkat lépett a nagy lábaival.Kicsit sietősre kellett vennem a tempót mivel lemaradtam volna mellette.
  -Menjünk kocsival nincs kedvem gyalogolni.-mondta és irányt váltott,kis híján nekem jött.
  -Kocsival jössz?-húztam fel a szemöldököm.
  -Igen,tömegközlekedéssel 1 órára lakom,így csak 20 perc.-mondta és már ki is nyitotta a kocsiját,beszállt,feszengve de én is beszálltam.
  -Viszlát Harry.-integetett az egyik nő,majd tovább sétált. Harry intett egyet és már fordult is kifelé.
  -Miért ide jöttél tanítani?-kérdeztem.
  -Mert a Cambridge-i egyetem társiskolája a Golden Oaknak így az első évem után itt ragadtam és már kaptam is osztályt.-mondta,a kezét a könyéktámaszon pihentette a másikkal a kormányt fogta,lassan autókáztunk. Nem volt sok kérdésem és nem akartam mind most a kocsiban ellőni. Nem szólt csak néha váltott majd leparkolt.Elindultunk befelé.
  -Mióta élsz itt?-kérdeztem.
  -Nagyjából 18-19 éve.-mosolyodott el féloldalasan,milyen édes mosolya van.

  -Mi az?-kérdezte összeráncolt homlokkal.

  -Ja semmi,csak így iskolán kívül annyira más vagy.-mondtam,kinyitotta az ajtót én meg besétáltam.

  -Nem hiszem.-rázta meg a fejét és besétált mögöttem.

  -Kérj bármit,engem terhel.-mondta és a pulthoz sétált,valami nagyom menő málnás csokis amerikai tortát kértem,ő meg 2 félét az egyik túrós-málnás volt a másik meg valami csoki-narancs-marcipán.

  -Fhú,de gely lehet.-nevettem halkan,leültünk majd lassan enni kezdtem,felém lökte az egyik tálat.

  -Kóstold meg.-mondta,a túros volt ott.

  -Biztos?-kérdeztem,majd felé böktem a villámmal.

  -Ha mondom csak rajta.-mondta és levillázott egy darabot a másikból.Látni kellett volna az élvezetet a fején.Beleszúrtam a villám és leszedtem belőle egy keveset,megettem. Finom volt.Átszúrt az én tányéromra.

  -Na...-mordultam fel.

  -Csere.-mosolyodott el.

  -Én nem engedtem meg.-tettem karba a kezem.Elkomorodott.

  -Csak vicceltem.-szabadkoztam mikor megláttam az arcát. Igazából nem tudom mikor lettünk ilyen jóban.

  -Tudom.-mondta és kicsit elmosolyodott és tovább ette a sütijét,én percek alatt befaltam,mire én megettem az az egyet még csak az egyikkel végzett.

  -Mindent ilyen lassan csinálsz?-kérdeztem.

  -Szerintem a megfontolt szót kerested.-mondta és bevette az ajkai közé a következő falatot.

  -Nem,semmiképp sem azt.-nevettem halkan.

  -Tudod pont olyan vagyok mint amit mindenki szeret....-mosolyodott el kissé sejtelmesen.

  -Jha hát én már az elejétől fogva imádlak.-mondtam és megforgattam a szemeim.

  -Valld be hogy lenyűgöztelek.-dörmögte a mély hangján.

  -A ridegséged rögtön magával ragadott.-fintorogtam.

  -Ilyen vagyok.Más kérdés hogy másmilyen is tudok lenni.-nézett a szemeimbe majd a hajába túrt. Lehet most kicsit megbántottam.

  -Nem úgy gondoltam.-mondtam és megvakartam a tarkóm.

  -Hagyd el.Mesélj inkább magadról.-mondta és bekapott egy újabb falatot. 

  -Nem szeretek magamról mesélni.De igazából annyit tudok mesélni hogy nemrég költöztem ide,egyedül nyomorgok egy kis albérletben,a barátaim sacperkábé 3000-4000 kilométerre vannak tőlem. Ha valahonnan kiszakítanak nagyon honvágyam tud lenni. Régóta nem élek a szüleimmel,már gimiben is kollégiumos voltam. Mindenki azért kedvelt annyira mivel minden rosszban láttam jót és mindig boldog tudtam maradni. Túl sokan megkedvelnek első látásra.-mosolyodtam el a végén.

  -Az utolsóban én is csak erősíteni tudlak. Elsőre szimpatikus voltál,másodjára is talán,de a harmadiknál rájöttem hogy elég szerencsétlen vagy.-mondta komolyan,de láttam hogy az ajkai felfelé görbültek.

  -Áhh szóval csak megsajnáltál amikor megmutattad merre kell mennem?-húzogattam a szemöldököm.Megrázta a fejét.

  -Még mindig sajnállak.-mosolyodott el végül.

  -Áhh nem kell engem félteni.-húztam ki magam büszkén.

  -Jaj dehogynem.Alig látszol ki még a földből.-mondta és megint próbált nem mosolyogni. Örültem hogy így megértettük egymást.

  -Több van bennem mint gondolnád.-mondtam és a hajamat kifújtam a szemeimből.

  -Kíváncsian várom.-mondta és letette a villát.

  -Menjünk sétálni egyet.-mondta és az órájára nézett.

  -Ennyi időd van?-nevettem.

  -Nekem rengeteg,nem szeretek otthon üldögélni mint egyesek.-mondta és visszavitte a tányérokat.

  -Ha nem tudnád épp a futóidőm pocsékolom el rád.-mondtam és kimentem az ajtón.

  -Jaj milyen megtisztelő,azért ha nem bánod kezet nem csókolok érte.-jött utánam,elég gyorsan beért.Belül nevettem,tetszett hogy mindenre tud reagálni...mint Zaynie és Szöszmösz.

  -Pedig legalább ennyi megérdemelnék cserébe,ha miattad nem leszek fitt,fizetned kell a kondi bérletem mivel kirúgnak a csapattól,az igazán szomorú lenne.-ecseteltem a helyzetet.

  -Na majd mindjárt megsajnállak.-forgatta meg zöld kis szemeit.

  -Azt hittem már a harmadik alakalom óta azt teszed.-nevettem halkan.

  -Oops.-válaszolta és felnézett az égre.

  -Az hittem valami begyöpösödött,romantika rajongó aktszűz tanárral fogok beszélni.-mondtam.

  -Aktszűz.-mosolyodott el.

  -Már csak a kis ima könyv kéne a kezedbe és akkor mondhatnálak annak.-vigyorogtam.

  -Sajnos ki kell ábrándítsalak,az aktszűzön kívül minden igaz.-mosolyodott el.

  -Nem tűnsz olyannak,most nem.-válaszoltam.

  -Édes vagy hogy ezt gondolod.-tette a kezét a fejem búbjára majd tovább sétált.

  -Tényleg elfelejtettem mondani,2 hét múlva lesz tanár csapatépítő hétvége,mondtam hogy te is jössz.-mondta.

  -Az mit jelent?-kérdeztem,leült egy padra.

  -Elmegyünk valahova és mindenki kicsit jobban megismeri egymást,2 éjszaka,mivel fiatalos a tanári kar ezért általában délelőtt várost nézünk és délután pedig beülünk valahova inni,kicsit beszélgetni.-mondta.

  -Rendben,benne vagyok.-mondtam,elmosolyodott.

  -Velem vagy egy szobában.-nézett fel rám,leültem mellé.

  -Mert?-kérdeztem kissé rémülten.

  -Az öfők együtt alszanak.-mondta és rám nézett. Volt benne valami,most olyan fojtottan beszélt.

  -Baj van?-kérdeztem.Megfogatta a szemeit.

  -Dehogy.-mondta,az órámra néztem és kicsit fázni kezdtem.

  -Hazavigyelek?-kérdezte.

  -Aha az nem lenne rossz.-éltem a lehetőséggel,azt se tudom innen hogy jutok haza.

  -Rendben,akkor már megnézem hol laksz.-mondta és elmosolyodott. 

  -Jaj jesszus ne...hatalmas kupi van,még ki se pakoltam.-nevetettem halkan.

  -Így jártál.-tárta szét a karjait és sietően visszasétáltunk,beültünk a kocsiba fűteni kezdett.

  -Ennyire fagyos vagy?Mint egy lány...-nevetett halkan.

  -Akkor elkértem volna a kabátod...-mondtam nevetve.

  -Neked még oda is adtam volna.-mondta halkan fintorogva majd elindult.Elmosolyodtam,de összeráncoltam a homlokom.Beütötte a címet és elég gyorsan odaértünk.

  -Ahh lehetnél a taxisom...olyan rossz reggel korán kelni.-nevettem.

  -Majd meglátom.-mondta és kiszálltunk.Elindultam a kapuhoz,majd liftel fel és végül az ajtóhoz értünk,bajlódtam a kulccsal.

  -Nincs lyuk érzéked mi?-megfogta a kezem,és a telefon fényével világítva bedugta az ajtóba a kulcsot.

  -Pfff.-nevettem majd benyitottam.Bementem és őt is beengedtem,

  -Szerintem leváltatlak.-fintorgott majd körbesétált.

  

 -Ők kik?-kérdezte és a kezébe vett egy képet.

  -Zayn és Szöszi.-mondtam és kicsit rendet raktam.

  -Esetleg a szöszinek valami rendes név?-húzogatta a szemöldökét.

  -Niall.-mosolyogtam.

  -Áhh.-mondta és visszatette a képet.

  -Egyetemi barátok.-mosolyogtam.

  -Kávét?-kérdeztem.

  -Teát.-mondta.

  -Tea szürcsölőőőő.-húztam el a végét majd gyorsan felforraltam a vizet.Furcsa módon egész jól éreztem magam vele,bár voltak elég furcsa pillanatai.Visszamentem a teával.Megint olyan merev volt.

  -Baj van?-kérdeztem és felé nyújtottam a teát.

Negyedik rész

Elnézést kérek az előbb valamiért törölte a 2. felét az egésznek :D hát akkor jó olvasást újra! :c:D

-----------------------------------------------------------------------------

Reggel nagyon összekészültem indultam el,és 10 perccel hamarabb hogy előbb beérjek.Elkezdődnek az edzéseim így muszáj lesz lassan edzeni is eljárnom.Ah miért ilyen zsúfolt minden?

Az első órám a saját osztályommal dráma lesz.Nagyon vártam,egész úton azon gondolkodtam hogy mit kéne csinálnom velük.Mikor beértem az iskola kapuján,vettem egy nagy levegőt és beléptem a portán ahol egy kis kártyát kellett felmutatni,beengedett én meg rögtön a 211-es előadóhoz mentem,mikor kinyitottam egy hatalmas tér tárult a szemeim elé.Nem volt se pad,se tábla,csak egy nagy terem fényekkel,székekkel pár hangszerrel.Hűha,nem aprózzák el.Még nem akartam itt berendezkedni,inkább elmentem megkeresni Harryt.A titkárságon azt mondták hogy az 500-as emeleten lesz órája,a 12.a osztállyal.Ők a nyelvesek.Heti 7 órában tanulják az angolt,felfutottam az emeltre,nem volt könnyű a százas szintről felérni oda.Mikor felértem és megtaláltam az osztályt bekopogtam.

  -Szabad.-mondta én meg benyitottam,éppen az egyik nyitott ablak előtt állt.

  -Mit szeretnél?Baj van?-kérdezte és felém fordult.

  -Baj az van,de nem velem se pedig az osztállyal,de nem bírom azt ami itt folyik.Szeretném ha ma délután eljönnél velem valahova inni valamit vagy enni vagy mindegy.-mondtam és becsuktam magam mögött az ajtót.

  -Hány órád van?-kérdezte.

  -7.-válaszoltam és őt néztem.

  -Rendben,az aulában várlak.-mondta.

  -Akkor ott.-mondtam és már kint is voltam a teremből.Baromi megalázó volt hogy én hívtam el valahova,amikor én voltam a sértett fél.Kivertem a fejemből és az órámra néztem,7:45.Sietnem kell vissza.Végigrohantam megint lefelé az épületen majd beültem a terembe és vártam a kis diákjaim.Lassan szállingóztak befelé,ki egyedül-kik csapatokban.

  -Rakjátok körbe a székeket,én vagyok a kör egyik pontja.-mondtam mikor már épp elegen lettek bent,figyeltem ahogy behúzzák a székeket.

  -Elég egykedvűnek tűntök,tudom hogy nem lesz a kedvencetek a keddi első óra dráma,de kialakítottam csapatokat,akik egy kis darabot fognak eljátszani.-mondtam.

  -Fontos kérdés,ki az aki innen szeretne bármit is kezdeni a drámával...aki ilyen pályát képzel el magának?-kérdeztem,egész sok kéz volt fent,32-ből legalább 27-28.Jó volt látni.

  -Akkor viszont kezdjünk neki.-álltam fel és elkezdtem szétosztani a csapatokat,mindenki külön húzódott,kis cetliket vettem elő ahova rá volt írva néhány dolog.Minden csoport húzott egyet.

  -Ki hiányzik?-kérdeztem és felírtam egy kis cetlire,egy ember volt aki hiányzott.

  -Akkor megyek ebbe a csapatba segíteni.-ültem le oda ahol csak 3-an voltak.Nyolc csapat volt és 45 percünk,szóval mindenkinek sietni kellet.

  -Mit húztatok?-kérdeztem.Nem volt könnyű feladat,tényleg nehezet adtam nekik.Mindegyik csapat nevetve próbálta megoldani a feladatot.Vicces volt látni.A miénk egy idézet volt "a tökéletlenség szép,az őrület zsenialitás,és még mindig jobb nevetségesnek lenni,mint unalmasnak" Ez Marlyn Monroetól volt.Nagyon ügyesek voltak,rögtön ötleteltek hogy mi legyen.Én lettem az őrült a szerep kiosztásában,az egyik lány a szép de tökéletlen,az egyik fiú a nevetséges és az utolsó fiú pedig az unalmas,és valami kis beszélgetést kitaláltak,ahol mindenki nevet mindenkin kivéve az "unalmas" poénjain és végül a lány bemondja a kis idézetet. Kíváncsi voltam mit alkottak a többiek,így behúztuk egymás mellé a székeket és mindenki a kinti párokra figyelt,érdekesen oldották meg,viszont voltak olyanok akik nagyon féltek és ezért kicsit el is rontották.

  -Csak bátran.Nem kell félni jó volt.-bátorítottam kicsit őket.

Órák között jobbra-balra lődörögtem és gondolkodtam hogy mi lesz délután.Nem tudtam hova fogunk menni,illetve vagy egyáltalán mit csináljunk.A nagy gondolkozásaimban elfelejtettem hogy ének órám lesz a 10.b-vel a termükben így rögtön a tanáriban levadásztam a papírról az osztályterem számát és már siettem is felfelé.
  -Nehogy elkéss.-mondta higgadtan miközben rohantam felfelé a lépcsőn ő meg sétálgatott lefelé egy kávéval a kezében.Úristen de le tudtam volna lökni innen,na jó azért nem.Kíváncsi vagyok hogy a pökhendi stílusa mögött mi rejlik,mikor felértem a terembe,lassan benyitottam és körbenéztem.
  -Sziasztook.-köszöntem,a lárma kezdett megszűnni és mindenki rám koncentrált.
  -Azt mondták hogy maga az a jó fej tanár!-nevetett fel az egyik srác.
  -Oh hát terjednek a pletykák.-nevettem és felírtam a nevem a táblára.
 -Szeretnék veletek is közvetlen kapcsolatot kialakítani és nem csak Vivaldi 4 évszakát hallgatni,szóval ha valaki játszik bármilyen hangszeren az rakja fel a kezét.-mosolyogtam.Elég sok kéz a magasba emelkedett,elég vegyes volt a választék.
  -Jaj de jó ennek baromira örülök.-mosolyogtam és felültem az asztalra.
  -Az első órán nem foglak titeket nyaggatni,mivel ebben a teremben van projektor és éppenséggel nálam van laptop és két kis hangfal mindenki jöhet és beteheti a kedvenc számát és elmondhatja miét is tetszik neki ez annyira.-mosolyogtam és előcuccoltam.Hallottam ahogy a hátsó sorban a fiúk susognak.
  -Nem nyugi nem fogtok meztelen nőket találni a laptopomon.-vigyorogtam és rákötöttem a projektorra és már vetítettem a dolgokat ki.
  -Dalszövegeket is ír?-nézett rám az egyik lány nagy szemekkel.
  -Ez csak természetes.-fényeztem magam és lassan egyesével engedtem őket a gép elé.

A többi órám szinte ugyan így telt,az angolosokkal angolul beszéltem a szünetben történtekről,voltak akik meglepően beszédesek voltak.Nem nagyon tudtam mindenre figyelni,mert órák után jobbra-balra rohangáltam,mert még kb semmit sem találtam meg és a terembeosztásaimmal se voltam teljesen képbe.Reméltem hogy nem minden napom így fog telni mert akkor gyorsan kipurcanok,mindig amikor rágondoltam a Harryvel közös programunkra rosszul lettem,és amikor rágondoltam az edzéseimre akkor meg még rosszabbul,szóval elég frusztrált voltam egész nap,de a gyerekekkel szemben a legjobbat nyújtottam.

Harmadik rész

Mikor beértünk Harry a széken támaszkodva beszélt az ez évi teendőkről.Minden évben minden osztálynak egy ünnepséget csinálnia kell,kivéve kilencedikben,szóval ez lesz az első.

  -Nekünk kell kitalálni hogy mit adunk elő,de egy ilyen vicces drámatanárral biztos könnyű lesz.-nézett fel szemmel rám,a gyerekek halkan nevettek.

  -Bizonyára a tanár úr ír nekünk valami frappáns kis irodalmi szöveget amit ezt a vicces irodalom tanár,könnyen meg tud "komponálni".-mutattattam végig magamon.

  -Mindenképp.-mondta és lapozott egyet.

  -Mint minden évben lesz osztályverseny amit csak a mi speciális osztályunk az az "c" osztályok csinálnak...amikor elő kell adni valamit,ami szabad válaszható,lehet ének,előadás,tánc bármi,tavaly ugye 3.-ok lettünk...-mondta de kénytelen voltam közbevágni.

  -Na akkor van hova fejlődni,már szinte látom is magam előtt...-mondtam de most én vágtam közbe.

  -Miután elmondtam kiélheted magad,na szóval szerintem fontos lenne hogy megnyerjük,mivel amelyik osztály nyer,az kap két szabadon felhasználható napot,így a nyári tábort meg tudnánk hosszabbítani két nappal,vagy akár az év közepén el tudunk menni túrázni,aminek jobban örülnék,de rajtatok áll a döntés,és ugye a tavaly harmadik helyünk fél napra volt elég,amiből elmentünk télen korizni a 3. óra után.Nem mondom hogy nem volt jó,de én sokkal jobban örülnék egy teljes hétvégének,vagy esetleg elmehetünk a Májusban jövő fesztiválra ami...-mondta de már be se tudta fejezni rögtön mindenki kiabálni kezdett és beszélgetni a másikkal. Én tudtam mi ez a fesztivál,minden évben mentem rá.Ennek a fesztiválnak csak simán annyi volt a neve hogy "Phoenix" minden évben elindultak egy adott országból és előre kitervelt útvonalon mentek végig,ahova különböző hírességeket hívnak el,tulajdonképpen egy mozgó Fesztivál mert mindenhol 1 hétig vannak,de csak 2 napig van a fesztivál napja,az első napon megérkeznek,2 napot pakolnak,2 nap a fesztivál majd két nap a szétszedés és már mennek is.Alapvetően egy hatalmas fesztivál volt így százezrek mentek el,talán két éve döntötték meg a rekordot megközelítőleg 1,5 millióan vettek részt rajta,részese voltam.Harry mellé sétáltam és a füléhez hajoltam,ekkor ő már ült.

  -Lehet ez nem a legjobb ötlet.-mondtam,megdöntötte a székét úgy hogy a szemeimbe nézhessen.

  -Ez az egyik legbiztosabb fesztivál,és ha a szülők leszavazzák nem megyünk.-mondta és a szemeimbe nézett.Elléptem onnan és a csapnak támasztottam a fenekem és onnan figyeltem az osztályt,teljesen bezsongtak tőle.

  -Na most akkor én beszélek.-csaptam össze a tenyerem mire mindenki rám figyelt,na jó nem mindenki de főleg a lányok.

  -Mivel én Ének és Dráma szakos tanár is vagyok ezért az igazgató mondta,hogy az iskola hírnevének javítása érdekében és szórakoztató program gyanánt fogunk jótékonysági estet tartani,amit én szervezek le és az én osztályom fogja előadni.-hangos "hóóóóó"-zások hallatszottak az osztály szájából.

  -Megígérem jó lesz és ti is élvezni fogjátok.Nem Hamletet szándékozom előadni.-nevettem el magam halkan.

  -Akkor mit?-kérdezte valaki az osztályból.

  -Mivel ezt még nem tudom,ezért csak a sötétben tapogatózok,de mivel hallottam hogy sok lány táncol,ezért nem kimondott előadásra gondoltam hanem egy zenész estre,amin a tanár úr is részt fog venni.-csaptam össze a tenyerem és tovább nevettem,ez mindenkinek tetszett és nevetni kezdtek.

  -Felejts el.-rázta meg a fejét.

  -Szerintem ez  a mozdulat még neked is menne.-mondtam.

Természetesen mindenki nevetni kezdett,elértem a kellő hatást.

  -Nem lesz húzós és mindenki élvezni fogja.-mondtam mosolyogva,még a kicsöngőig beszélgettünk erről majd mindenki hazament.

Brr..Brr...Brr. Éppen ahogy csak felnyitom a gépem tetejét és megnyitom a böngészőt már jön is a felkérés Skypera.

  -Helloka!-vigyorgott a képembe.

  -Úristen hogy nézel ki.-hajoltam közelebb az így is nagyba kitett képernyőre.

  -Azt mondod nem áll jól?-nevetett.

  -Zayn ez nagyon durva,csaknem platina szőke lettél!-nevettem.

  -Szerintem nagyon jó.-nevetett

  -És még bikás or pc is...hát csalódtam.-nevetettem bele a képernyőbe.

  -Amíg nem megyünk vissza addig nem hagyhattam ki.Amúgy is csak február körül lesznek vizsgák,addigra visszafestetem.-nevetett és gondolkozó pózba leült.

  -Milyen a suli?-kérdeztem.

  -Ahh hiányzik a pöcs fejed,nem olyan jó nélküled,képzeld Niall is itt van szóval elvagyunk.-mosolygott.

  -Bezzeg engem egyedül betettek egy ilyen sötét lelkű kegyetlen aktszűz irodalom tanár mellé.-döntöttem a fejem az asztalra.

  -Tegyél rá panaszt.-vonta meg a vállát,felemeltem a fejem.

  -Hülye vagy?Valószínűleg valami zseni.A széken a fenekének a helye is fényesre van nyalva.-mondtam és megtámasztottam a fejemet.

  -Ezt megszívtad baszod.-nevetett fel.

  -Amúgy hallod,majd ha megkérlek átjössz 1-2 napra segíteni,valamikor még nem tudom mikor,valamilyen műsort össze kell dobnom az osztállyal és kéne hozzá a te mély orgánumod is.Persze csak oktató jelleggel.-nevettem és beletúrtam a hajamba.

  -Persze persze,de nem mondj ilyeneket Boo még a végén elborulok.-nevetett.

  -Ne hívj így.-nevettem.

  -Nekem ez maradsz,leszarom mit szeretnél.-dőlt hátra nevetve.

  -Én megyek aludni,mert teljesen lefárasztott a kedveske osztályfőnököm.Legyél jó Zaynie.-csuktam a laptopot rá nevetve,mert hallottam ahogy még mondaná a magáét.Úristen be nem áll a szája.Bevonszoltam magam a kis ágyamba és elfeküdtem rajta,úgy ahogy voltam,szinte rögtön el is aludtam.

Este néhányszor felkeltem és mindig a telefonomért nyúltam,soha nem voltam rossz alvó,mindig mintha kiütöttek volna.Elkezdtem gondolkodni a mai napon.Lehet nekem kéne elhívni valahova inni egy kávét,vagy teát,vagy bármit,mert így soha nem lesz jó a kapcsolatunk,ami se az osztálynak se nekem nem lesz jó.Elhatároztam hogy holnap-vagyis ma,mivel hajnali 2 óra van-,elhívom valahova enni vagy inni. Ha ő nem lép mivel tuskó hozzá,akkor én fogok.

Második rész

Az utolsó hetem nagyjából végigfetrengtem otthon,megjöttek a tankönyvek amikből tanítani fogok,illetve az osztályoknak a névsora akiket tanítanom kell.Kaptam egy kis órarendet is.

A drámát jelöltem meg főtárgyként,így az iskola nagy részét én tanítottam belőle,kivéve két emelt óraszám osztály 3-3 óráját,azokat már nem tudták belezsúfolni az órarendbe.De az osztályomat én tanítom majd legalább teljes óraszámban.

Reggel háromnegyed 7-kor keltem,tekintve hogy fél óra mire eljutok az iskoláig,igenis nagy késésben voltam,kipattantam az ágyból,felöltöztem megigazítottam magam és már futottam is a buszhoz minden cuccommal együtt,ami egy tanári naplóból,névtáblából,tabletből és egy táskából állt.Mikor a buszhoz értem már óra 5 volt.Idegesen toporogtam majd mikor megérkezett felszálltam rá.Leszálltam az utolsó előtti megállóban majd gyorsan végigsétáltam a hosszú egyenes szakaszon majd jobbra,befutottam a kapun. Hányas terem is volt? Baszki.

  -Elnézést,meg tudná mondani merre van a 10.c osztály terme?-álltam meg a portás kis ablaka mellett és közben ügyetlenül tűzögettem ki a kis névtáblám.

  -Lemegy a lépcsőn,folyosó vége,át az ajtón és rögtön szemben lesz.-igazított el,elindultam az irányába,35 volt.Mire megtaláltam a termet 40-volt és amire beestem 42.Ennyi késés kell.Csak stílusosan.

  -Szia.-nyitottam be,mikor kér mérges szempár meredt rám.

  -Nincs órád?-kérdezte.

  -De van.-kocogtattam meg a kezemen lévőt.

  -Akkor nem ismered?-vonta fel a szemöldökét.

  -De ismerem.-mondtam és becsuktam magam mögött az ajtót. 

  -Ha már ennyi időt sikerült elfecsérelned akkor kérlek ülj le és beszéljünk meg pár dolgot.-mondta. Húha...maga a kedvesség.Leültem a vele szembeni padba.

  -Mint tudod mi a speciális irodalom-dráma szakos osztály vagyunk,mindkét tantárgyat magas óraszámban tanulják.-nézett rám.

  -Igen tudom.-bólogattam.

  -Kérlek ne szólj közbe.-nézett komolyan.Oké főnök.

  -Szeptember végén lesz egy osztálykirándulásunk,amin neked is részt kell venned.-nézett a papírjára.Még elmondott pár dolgot.

  -Amúgy Louis Tomlinson.-nyújtottam felé a kezem.

  -Igaz is nem volt még alkalmam nekem sem bemutatkozni Harry Styles.-fogott velem kezet,elengedte a kezem és a táblához lépett amikor hirtelen nyílt az ajtó.

  -Úristen elnézést.-nézett be a szőkés hajú lány az ajtón.

  -Elizabeth tényleg nem tanultad meg hogy kopogj mielőtt belépsz valahova?-nézett rá tábla mellől.

  -Elnézést csak már fél 8 múlt,gondoltam lehet jönni a termekbe.-lépett beljebb.

  -Ülj le.-mondta.Imádtam elsőnek érkezni mert akkor még minden üres volt és lehetett válogatni.Felálltam és tábla melletti padra felültemmég el kellett intéznem pár dolgot szóval néhány perc ücsörgés után az ajtó felé vettem az irány.

  -Nyolc óra tíz perckor az ajtó előtt.-mondta mielőtt kimentem volna és tovább írt a táblára,bólintottam és kimentem.A titkárság felé vettem az irányt.

8:07-kor már az ajtó előtt álltam és a falnak támaszkodtam,már mindenhol csend volt,hallottam amit mond nekik,hirtelen kinyitotta az ajtót.

  -Gyere.-mondta a fejével befelé bökött,beengedett majd becsukta maga mögött az ajtót.

  -Ő itt Louis Tomlinson,az új osztályfőnökötök,az én helyettesem.Harmadéves az Egyetemen egyenlőre mint gyakorló tanár van itt nálunk,ha minden jól alakul akkor talán itt marad.-mondta és visszaült a helyére,én kaptam egy széket és leültem mellé.Mindenki -főleg a lányok- kihúzták magukat és mosolyogva figyeltek.

  -Sziasztok,hát nem tudom hirtelen mit mondjak el,a megyei csapatban focizok,Nem tartom merev tanárnak mmagam mint egyesek...-böktem Harry felé,mire mindenki nevetni kezdett,láttam ahogy Harry fején szinte lüktet az ér,gyorsan folytattam is.

  -Itt a suliban drámát fogok legfőképpen tanítani de ének órákon is találkozni fogunk és sajnos angolon nem.-biggyesztettem le az ajkaim.

  -Ezaz lecserélték az a 60 éves múmiát.-kiáltott fel az egyik lány.

  -Cassandra fékezd magad.-nézett rá rögtön Harry.

  -Arra kérnélek titeket hogy írjatok ki egy cetlit magatok elé a nevetekkel,nem mondom hogy rögtön mindenkire emlékezni fogok,de nagyon jó az arcmemóriám...rád is emlékszem ott hátul.-mutattam a barna hajú lányra.A pótvizsgás lány.

  -Jó napot.-integetett vissza az utolsó padból,egy csomóan felé fordultak,a barátnői akik körülötte ültek rögtön felé fordultak,Harry a fejét fogta.

  -A lányokat ott hátul szét fogom ültetni ha nem hagyják abba.-mondta és közben a jegyzeteit nézegette.

  -Tssssss.-imitált robbanó hangot egy fiú az első sorból,a lányok fenyegetésére,amin nevetni kezdtek.

  -Az ajtó elé,most.-reagált a robbanásra Harry.

  -Abbahagytam.-mondta ártatlanul.

  -Előbb kellett volna.-mondta és az ajtóra mutatott,felállt és kivonszolta magát,de az ajtóból még feltartott hüvelykujjal jelezte hogy nem baj,jól el lesz ő kint is.

  

A második órán csak a dolgokat beszéltük meg,a harmadik órán úgy döntött Harry hogy nem bírja kimegyünk kicsit a levegőre,el kell mondanom hogy nagyon jó kis osztály volt,nekem nagyon tetszettek,kint a fiúk focizni kezdtek,én mosolyogva járkáltam.Pár lány a fűben üldögélt,odaléptem melléjük.

  -Mesélhetnél magadról.-álltam meg Harry mellett.

  -Nem vagyok az a fajta aki a magánéletéről fecseg.-mondta.

  -Pedig jó lenne,mert az osztályfőnököknek kicsit azért tudniuk kell egymásról.-mondtam.

  -Ennek nem most van itt az ideje.-mondta és lapozott egy oldalt a könyvében.

  -Mikor máskor?-húztam fel a szemöldököm.

  -Majd valamikor.-mondta és megigazította a szemöldökét,megforgattam a szemem,és kikaptam a kezéből a könyvet,és elfutottam,ki a nagy beton placcra,átolvastam egy kicsit mielőtt még utol ért volna,majd olvasni kezdtem nagy agonizálások közben.Mindenki nevetni kezdett.Egy vers volt melyet Arthur Rimbaud írt.Mikor végeztem vele mindenki nevetni és tapsolni kezdett.

  -Ilyeneket fogunk csinálni Drámán gyerekek.-nevettem.

  -Tudtátok hogy az előbb hallott neves költő Arthur Rimbaud aki nem mellékesen Paul Verlaine szeretője volt.Elég kis csattangó életet élt,17 évesen már 2 gyermekkel rendelkezett és halálakor 18 gyerek apja volt.-nyújtottam vissza Harry felé a könyvet.

  -Tehát mit tanít az irodalom?Légy kemény,legyen sok gyereked,élj északi életmódot.-nevetett fel az egyik fiú,azt hiszem Brian.

  -Nem ezt mondtam.-nevettem.

  -Tanár úr,tudna még egy ilyen verset mondani?-kérdezte az egyik lány nagy csillogó szemekkel.

  -Majd a holnapi rendes órán beszélünk pár remek művet amit ti is elő fogtok adni csapatokban.-mosolyogtam.

Mikor csengettek elengedtünk mindenkit szünetre.

  -Mire jó volt hogy játszod magad előttük?-kérdezte Harry fel sem nézve a könyvből.

  -Ezt hívják úgy hogy Dráma.-mondtam.

  -Gyere be az utolsó órát bent folytatjuk.-mondta és elindult befelé,elé álltam.

  -Lehetnél kicsit kevésbé közömbös,így baromira nem fogok veled kibírni még fél évet sem.-mondtam.

  -Ki mondta hogy kell?-húzta fel a szemöldökét miközben rám nézett és lapozott egyet.

  -Talán muszáj az 1 év gyakorlat?-néztem rá.

  -Az már nem az én problémám,megszoksz vagy megszöksz.-mondta és elsétált mellettem.Nem szoktam ilyet de most nagyon felhúztam magam rajta.

Első rész

A telefonom böngészve ültem fel a buszra, nem volt a tájékozódás nagymestere, és az sem igazán segített hogy új környéken kellett kiismernem magam. Pár napja költöztem be az albérletembe de még kipakolni is alig-alig volt időm. Volt bennem para. Én leszek az egyetlen kezdő, azt mondják hogy a Golden Oaknak jó kis tanári kara van. Örültem hogy részese lehetek, ha nem is többre csak egy évre.A másik amitől még tartottam kicsit az új osztály és ráadásul 10. totálisan új leszek nekik jobban örültem volna egy 9. osztálynak, de valahogy ezt is megoldom, mint ugye mindent.

  -Elnézést megmondja nekem merre találom a Golden Oakot?-kérdeztem meg végül egy idős hölgyet aki a buszmegálló felé tartott amit én elhagytam.

  -Itt menjen végig az úton, és utána forduljon jobbra fiatalember. Csak nem új tanuló?-mosolygott.

  -Oh koránt sem...kezdő tanár leszek.-mosolyogtam.

  -Kedveském, sok szerencsét, még annak idején én is oda jártam. Érezze jól magát.-mosolygott rám.

  -Nagyon köszönöm, további szép napot.-mondtam és jókedvvel folytattam tovább az utam. Ilyen régi lenne az iskola? Érdekes. Semennyire nem olvastam utána, lehet nem lett volna rossz tájékozódni. Jobb később mint soha.

Szedtem a lábaim mivel már 8 előtt oda kellene érnem és háromnegyed 8 van. Kicsit késésben vagyok, a telefonomat nézegettem, mikor bekanyarodtam a sarkon, elém tárult az a nem éppen kicsi iskola. Üres volt. A pótvizsgázók csak 9-től jönnek.

A kapu felé vettem az irányt, átléptem a nagy fekete kapukon, amik szép díszesek voltak, nézelődni kezdtem. Nagyon szép volt és igényes.

  -Jó napot, mi járatban?-állt meg előttem egy nő.

  -Jó napot, én vagyok az új kezdő tanár.-mosolyogtam.

  -Hu de fiatalnak néz ki.Tegeződjünk ha lehet.úgyis én vagyok az idősebb. Andrea McDauel vagyok.-nyújtotta felém a kezét.

  -Louis Tomlinson.-fogtam vele kezet.

  -Jöjjön velem, hamarosan kezdődik az értekezlet.-koppintott az órájára a franciára manikűrözött körmével. Bólintottam és miután elindult mentem utána. A portán egy idősebb férfi ült, gondolom ő a portás bácsi, micsoda felfedezések. A porta rögtön egybekapcsolódott a hatalmas aulával. Nem túlzok, hatalmas volt.

  -Erre erre, utána tudsz nézelődni.-mondta és felsétált az egyik lépcsőn, belépett egy szobába.

  -Bemutatom az új kis tanárt.-mondta mikor mellé léptem.

  -Jó napot mindenkinek.-mosolyogtam.

  -Üdvözlünk köreinkben.-mosolygott egy 20 évei végén járó férfi és intett egyet.

  -Ülj csak le.-jött valahonnan a tömegből egy hang, leültünk mindketten.

  -Köszöntelek itt Louis, remélem jól be tud épülni közénk és a diákjaink is élvezni fogják magával az órákat.Ha nem veszi tolakodásnak akkor tegeződjünk. Szerintem ezt mindenki nevében mondhatom.-mondta gondolom az Igazgató. Egyhangú igen volt a válasz a fel  nem tett kérdésre.

  -Igen persze.-mosolyogtam.

  -Mesélj kicsit magadról.-nézett rám mosolyogva egy nő.

  -Harmadéves vagyok, dráma, angol és ének tanár lesz belőlem. Így elsőre ennyit tudok elmondani, a többi meg úgyis jön magától.-mosolyogtam, helyeslően bólintottak páran.

  -Akkor kezdjünk is bele.-mondta az igazgató.

  -Andrea kérem mondja el az adatokat.-kérte meg rá az Igazgató, ha jól láttam akkor Andrew.

  -Igen persze, az idei évben az egész iskolából 56 bukás történt, 10 matekból, 9 fizikából, 7 angolból, 4 földrajzból, 4 kémiából, 2 biológiából, 2 médiából, 2 történelemből, 1 magyarból és ami számomra megint csak hihetetlen 15 irodalomból és ebből 11 egy tanártól.-mondta és letette a papírt.

  -Mi ennek a sok bukásnak az oka?-kérdezte az igazgató.

  -Talán a nemtörődömség, nem odafigyelés, telefonozás és a visszabeszélés.-dőlt előre egy fekete hajú férfi.

  -Igazat adok.-helyeselt egy szőke hajú nő.

Még nagyon hosszú ideig beszéltek a botrányos magatartásoktól, a szörnyű osztályátlagokról, iskola programokról és a többi számomra egyenlőre nem igazán fontos dologról, az igazgató 9 előtt 5 perccel feloszlatta a "kisülést" mindenki elmehetett és összeszedhette a pótvizsgákhoz való kellékeket.

  -Louis, az egyik angol tanárunk úgyis beteg, ugorj be helyette, gyorsabban meglesz.-javasolta az igazgató.

  -Rendben rögtön megyek és megkeresem...-néztem tanácstalanul az igazgatóra hogy kit is kell keresnem.

  -Egy fekete rövid hajú nőt, akinek Rosemary a neve.-mosolygott.

  -Igen pontosan...Rosemaryt.Köszönöm.-mosolyogtam és én is kimentem. Megálltam egy térkép előtt,nagy szemekkel néztem,baromi kesze-kusza volt az egész.

  -2. emelet, 3. ajtó.-mutatott egy kéz az ábrára.

  -Áhh köszönöm.-mondtam de mire már odanéztem addigra hátat fordított és ment egy adag papírral a titkárság felé.Felsiettem az emeltre és bekopogtam.

  -Szia, jöttem segíteni. Az igazgató azt mondta nyugodtan segítsek be, és akkor neked se tart olyan sokáig.-mosolyogtam.

  -Hívd csak Andrewnak.-mosolygott.

  -Rendben.-bólintottam.

  -Ezeket kell levinnünk a titkárságra ahol lepecsételik.-mondta és a kezembe adott néhány papírt,és ő is megfogott ugyanennyit.

Pontban 9-kor az aulában már lehetett hallani hogy megjöttek a gyerekek, a korlátnak támaszkodva néztem ahogy gyűlnek szegények.Lesiettem.

  -Elnézést kérek.-nyúlt felém egy kis kar.

  -Igen mondjad csak.-perdültem meg magam körül.

  -Uh bocsánat.-nézett rám az apró barna hajú lány nagy szemekkel.

  -Nem történt semmi, de kit kerestél?Látom nagyon meglepődtél.-mosolyogtam.

  -Csak nagyon hasonlítottál az egyik volt tanárunkra, azt hittem te vagy az.De te ki vagy?-kérdezte.

  -Kezdő tanár.-nevettem el magam, a lány még jobban elfehéredett.

  -Úristen sajnálom, elnézést kérek, bocsánat letegeztem tényleg sajnálom.-rimánkodott.

  -Nem történt semmi.-nevettem halkan.

  -Bocsánat csak nagyon stresszes vagyok.-törölte meg az arcát.

  -Mi nem ment?-kérdeztem.

  -A matek.-biggyesztette le az ajkait.

  -Menni fog bízz magadban és megcsinálod, nem is olyan nehéz a...-mondtam és próbáltam kitalálni hányadikos.

  -Kilencedikes.-válaszolta.

  -Igen a kilencedikes matek. Átmész és találkozunk következő évben Médián.-mosolyogtam. Próbáltam bele valami életet lehelni mert úgy nézett ki mint aki mindjárt legyilkolja magát.

  -Köszönöm.-mosolygott, tovább mentem.

10-kor újra csend lepte el az egész épületet,a gyerekek bent írták és 11 kor jöttek már csak ki újra,ki megkönnyebbülve ki pedig még jobban halálra rémülve. A szemem sarkából láttam ahogy a kis matekzseni beszélgetőpartnerem vigyorogva ugrál a barátnője nyakába. Rosemary integetni kezdett,együtt vittük fel a lapokat a kis tanáriba és ültünk neki javítani. Én hármat ő négyet,mikor végeztem még azért átfutotta az enyémet.

11kor a legtöbb diák már megkönnyebbülve ment haza, akik ne azok maradtak a szóbeli körbe.

  -Louis kérlek gyere be ellenőrizni az Irodalomra, 4 tanárnak kell bent lenni, de nem vagyunk elegen.-kapta el a karom a szőke hajú nő aki a gyűlésen felszólalt. Egy fiú ült bent, vele szemben négy tanár, én helyette is izgultam. Mögötte várt egy lány.

  -Kérlek kezd el bemutatni a Romantikát mint stílusirányzatot.-szólalt meg egy férfi kettővel odébb mély és reszelős hangon. Szegény fiú nagyon meg volt illetődve,a két másik tanár próbálták rávezetni,úgy valahogy ment neki.

  -Köszönjük.-küldte ki a férfi a felelet végén.Papírsuhogást hallottam majd elém toltak egy papírt. Ethan Perry,Érdemjegy:2.Három aláírás szerepelt rajta,odabiggyesztettem az enyém majd visszanyújtottam.

A nap végén elégedetten léptem ki az iskolából, mindenki "Találkozunk Szeptember 3.-án"-al köszönt el a másiktól.Hosszú napvolt és baromira nem élveztem,szegény gyerekek,és még azt sem tudtam meg kik tartoznak az osztályomba.Annyit tudok hogy az osztályfőnököt Mr.Stlyesnak hívják.

Mikor hazaértem leültem a laptopom elé,felnyitottam.Felugrott egy ablak miszerint ú mailem érkezett,megtöröltem a szemem. "Olvasd el" cím szerepelt a tárgynál. Megnyitottam.

"Szia Louis, nem volt alkalmam veled személyesen beszélni, ezért itt szeretnék veled pár fontos dolgot közölni. Először is Harry Stylesnak hívnak, a tavalyi 9.c az osztályom,illetve már 10.c. A termünk a 442 ott várlak szeptember 3.-án fél 8 kor. Nem szeretem ha valaki nem pontos, szóval kérlek ne késs el az első napodon,4 osztályfőnöki óra lesz megtartva." A vége előtt megálltam és elnevettem magam.Ki olyan kőkorszaki hogy komolyan emailt ír.Gondolom van facebookja vagy ha esetleg nem azért telefonja biztos van,miután kiszórakoztam maga a kőkorszaki munkatársamon visszatértem a sorok közé.

 "32 az osztálylétszám, 18 lány és 14 fiú. Humán beállítottságúak. Szerintem első körben ennyi. Jó éjt.

Ui.:Ne késs, nem szeretem a későket."

  -Jaj de kis szigorú itt valaki.-forgattam meg a szemem és inkább csak lecsuktam a laptopom és elmentem aludni de még azért egyszer elmosolyodtam hogy hogy lehet valaki ilyen...pukkancs.